2020. február 11., kedd

20.forduló - Tischler-tripla, Szolnoki szánalmas mutatványa, ezüst csata

Eljött a hétvége, az emberek autóba, buszra, villamosra, trolira szállnak, vagy egyszerűen csak lesétálnak a stadionig, hogy láthassák csapatukat. Felizzanak a reflektorok, nyílnak az öltözőajtók, locsolják a gyepet, fújják a lasztikat. A hétvége történései itt, a kezdőrúgástól a hármas sípszóig.


(fotók: Székelyhidi Balázs, molfehérvárfc.hu)
FEHÉRVÁR - MEZŐKÖVESD 2-1

A vártnál jóval nagyobb téttel bíró összecsapásnak néztek elébe a fehérvári stadionba kilátogatók szombat este. Ez a meccs lényegében a dobogóról döntött. Ha a Mezőkövesd nyerni tud, én semmi esélyét nem láttam volna hogy rajtuk, illetve a Fradin és a Fehérváron kívül bárki beférjen az első háromba. Így viszont továbbra is nyílt a terep.

Meglepő/nem meglepő módon abszolút fehérvári dominancia volt jellemző. A Farkas-Nesterov-Katanec-Pillár négyes nem tudott mit kezdeni a láthatólag nagyon elemében lévő Petryak-Kovács-Houri támadó középpályás sorral. Róluk külön szólnék.

Egészen félelmetes volt látni őket. Houri érkezésével tényleg, mintha minden a helyére került volna. Szükség volt még egy ilyen remek összekötő emberre, a Fehérvár középpályája ugyanis rendkívül erős, Elek, Pátkai, Milanov, Nikolov, olyan nevek nem tudtak idén komolyabb szóhoz jutni mellettük mint a régóta alapember Hodzic, vagy a Chelsea-től érkezett, nagyobb volt a füstje, mint a lángja Pantic. Bamgboyénak megvan a technikája, viszont valahogy kevésbé magabiztos, nem hoz jó döntéseket támadópozícióban, inkább tartalékemberként tudom őt elképzelni, Houri remekül megoldotta a pozícióját. Bamgboye végül kicsivel több mint egy egész félidőt végigjátszott Petryak sérülése miatt, látszik rajta hogy egy jó futballista, de még nem kész játékos.

Érdemes megnézni ezt a rövid videót, ami rávilágít, ez a trió miért működhet nagyon jól a közeljövőben:


Houri egy alapjában véve vesztett labdát próbál visszaszerezni, ez Fiolával együtt sikerül is neki, a villámgyors Kovács és Petryak már felálltak alakzatba, és a kicsit pontatlan passz miatt nem szerzett vezetést rögtön Petryak centerpozícióból. Ha már center, Hodzic remek társakat kapott maga mellé ahhoz, hogy bezsebelje a gólkirályi címet. Ezen a meccsen nem volt előtérben, (pláne hogy a hazai közönség inkább Nikolicsot éltette, mint őt), de szerencsésen ért egy labdába, így összejött itt is egy gól.

A magyar bajnokság legnagyobb értékei közül kettő egészen biztosan Fehérváron játszik. Houri kiemelkedő játékos, mint fentebb taglaltam, illetve Petryak is kisujjból képes hozni a Fradiban mutatott formáját. Elég csak megnézni ezt a helyzetet, amit az ukrán teljesen egyedül alakított ki, jókor ugratta ki magát, a védelem fel volt lazulva, de a rá visszaálló védőkkel is tudott bánni.



Védekezésben nem használhatóak, nem is csoda, mindketten bőven 180 cm alatt vannak, de a Stopira, Nego, vagy esetleg Hangya szintű szélső védők mindig jelen vannak, sőt, ők támadásban is kifejezetten hasznosak. Negónak és Stopirának gólja is van már a szezonban, igaz, ők eddig mindegyik teljes fehérvári szezonjukban betaláltak legalább egyszer.


Beszéljünk kicsit a Mezőkövesdről is, ez a megbízható védelem (második legkevesebb gólt kapták a mezőnyben, kevesebbet mint a Fehérvár!) egyszerűen gyorsaságban nem képes felvenni a versenyt a szélsőkkel, a pontrúgásokkal szembeni védekezéssel, illetve a testi fölénnyel tudnak kompenzálni, itt viszont a szélek átjáróként szolgáltak, akár Petryak, akár Houri, akár Bamgboye volt a labdás ember, átjutott.

A Kövesd másik erőssége a támadások, Besiroviccal nagyot húztak télen, a Honvéd és az Újpest ellen is nagyon jól működött az ő kapcsolata a csatárokkal, Zivzivadzéval és Nagy Dániellel, vagy akár a középpályás társsal, Berecz Zsomborral. Aki, hadd jegyezzem meg, ismét nagyot játszott, a csapat egyik legjobbja az idei szezonban, 4 gólnál jár már.




A Kövesd támadásai nagyjából ugyanúgy lettek kivédekezve. Rendkívül kis területet hagytak a labdás embernek, külön ügyelve Besirovicra és bűntársaira, a meccs elején szerzett gól után a védelem sokkal hamarabb összezárt, kontrák szóba se jöhettek.



Ugyanakkor, ha már a Mezőkövesdről beszélünk, semmiképp sem mehetünk el egy súlyos bírói hiba mellett. A Mezőkövesd oldala is külön cikkben foglalkozott ezzel (szerintem amúgy elég béna, ha egy csapat a saját oldalán keresztül bírálja a játékvezetőt, de ez az én személyes véleményem), ugyanakkor el kell ismerni, igazuk van. Solymosi játékvezető a lehető legrosszabb ítéletet hozta meg.



Vinícius könyökkel támasztott bele a támadást vezető Cserivel egy ütemben mozgó csatárnak, ezzel szabálytalanul hatástalanítva őt. Alapjában véve ez megérne egy tizenegyest. Viszont Solymosi nem fújt, a támadás ment tovább, és gól is lett belőle. Amit, kész rejtély, nem adott meg a játékvezető. Egyszerűen érthetetlen számomra. Voldemort Attila és a mindig floridai üzletembernek öltöző Tóth László teljesen jogosan robbantak fel a dühtől a kispadon. Szörnyű ítélet.




Nemanja Nikolics is visszatért, pechjére a meccs egy kevésbé mozgalma időszakában, viszont újra Fehérváron van, és a szurkolóknak csak ez a lényeg. Korábban már kifejtettem, miért nem vagyok elégedett Nikolics külföldi karrierjével, most arról spekulálnék kicsit, hogy neki mi keresnivalója van Fehérváron pillanatnyilag. Ugyanis ha van poszt, ahol nincs hiány minőségből, akkor azok a középcsatárok. Jó, Zsóriról most ne beszéljünk, egy nagyon buta döntés volt az ő Fehérvárba igazolása, ahelyett hogy a fiatalokkal teli, ambiciózus Debrecenben próbált volna túlnőni a Puskás-díj okozta árnyékon. Viszont a góllövő listát jelenleg Feczesin "Van az a pénz" Róbert előtt vezető Hodzic, illetve a szintén remek formában játszó Futács mellé hogy sikerül Carrillo mesternek beszuszakolni Nikolicsot, az jó kérdés. Viszont azt ajánlom, döntsék el előre, hogy ki rúgja a tizenegyeseket.






fotó: dvtk.eu
DIÓSGYŐR - DEBRECEN 1-2

A Diósgyőr az utóbbi időkben remek teljesítményt nyújt, mégis, valami hiányzik a csapatból. Ez a hiány pedig remekül kijött a Debrecen elleni meccsen. Mind a támadások, mind a középpálya terén a Debrecen felül tudott kerekedni a Diósgyőrön. De ténymegállapítások helyett szedjük szét a Miskolciakat.

Danilovic egy remek kapus, a második gólt sokan az ő nyakába varrják, de szerintem nem volt hibás, ki kellett mennie, a védők hagyták szabadon Adenijit és Kinyiket. 

A védelemben nálam nagyon kilóg Polgár Kristóf, aki hibákkal, figyelmetlenségekkel nehezíti meg csapata dolgát. Ugyanakkor ez elmondható a két másik védőopcióról, Tamásról és Karanról is. A Debrecen agresszív letámadásai (élén Adeniji, aki remek formában van, 6. gólját lőtte a szezonban), aki erős testalkata miatt nagyszerűen tud labdát tartani, illetve a helyezkedése is remek. Több kiugratást is kapott, közel volt a második góljának megszerzéséhez. A diósgyőri védők gyakran lassan reagálták le, ami okozott kellemetlen pillanatokat. Na meg egy gólt is.

Joachim Adukor legutóbb augusztusban játszott, holott egy remek játékos. Ő a kapocs a védők, és a csatárok között, és habár keveset láthattuk játszani, nyilvánvalóvá vált, hogy a csapat egyik legnagyobb erőssége a technikás ghánai középpályás. Iszlai nem tudja hozni a pozíciót, ráadásul könnyen zavarba hozható egy keményebb labdaszerzési kísérlettel.

Ha már annyiszor szóba került az agresszivitás, térjünk ki egy kicsit erre is. A Debrecen a bekapott gól után villámgyorsan tempót váltott, alighanem ez volt a kulcs.


Ezen a rövid videórészleten is jól lehet látni, a Diósgyőr lassúságára jól kapcsolnak a debreceni védők, akik a 16-oson belül (!) szereznek labdát. És ez a meccs folyamán végig így ment, a Debrecen diktálta a tempót, annak ellenére is hogy vezettek éppen. Ez ritka egy magyar csapattól, és kockázatos is.


fotó: dvsc.hu

Vissza a Diósgyőrhöz. A középpályán tehát egy teljes poszt szenved hiányt, ugyanakkor Kiss Tamás ezen a meccsen megmutatta, hogy hasznos tud lenni, ha védekezésről van szó. Agresszív volt, kikényszerített hibákat a csatároknál, és remek állóképessége, és gyorsasága miatt hosszútávon használható. Ő volt az átmenet, futott a labda után, majd amint megvolt lepasszolta, és felvette a támadó pozícióját.



Márkvárt kifejezetten gyenge volt, passzokat rontott, illetve egy 100%-os gólhelyzet elpuskázása is az ő nevéhez fűződik. Rui Pedro szintúgy nem volt olyan hasznos támadásoknál, mint szokott.

Ivanovski október óta ismét gólt szerzett, ezenkívül nagyon aktív volt. Támadásban nem voltak meg a társai, tekintve, hogy milyen gyenge meccset produkáltak, egyedül maradt, illetve ő is puskázott el nagy lehetőséget. De kétségkívül a mérkőzés egyik legviccesebb jelenete fűződik hozzá, ugyanis olyan teátrálisan mutogatta Iványi Zoltánnak a vérző ínyét, hogy azon nem lehet nem elmosolyodni.




Lehet, hogy Ivanovskinak annyi köze van a színházhoz, mint Shakespeare-nek a gipszkartonozáshoz, mindenesetre ez megér egy visszatapsolást.

Összegezve, a diósgyőri keret még nem kész ahhoz hogy a dobogóért komoly harcban legyen. Viszont Feczkó Tamásnak alighanem elég lesz fél év arra hogy versenyképes csapatot faragjon Miskolcon.






fotók: Kisvárda FC
KISVÁRDA - KAPOSVÁR 5-3

Bódog Tamás kinevezésével a Kisvárda a mezőny legérdekesebb csapatává vált számomra. Kíváncsian vártam mire mennek a fix kieső ellen, én személy szerint Bódog győzelmet vártam, na de amilyen meccs kerekedett itt, arra aligha számított volna bárki is,



Lássuk a kaposvári támadásokat. Nem helyezkednek jól a játékosok, és lassúak. A labdás embert körülveszik, kis helyen próbálják megoldani, ezáltal hatalmas területeket hagynak teljesen üresen, a Kisvárda meg megteheti, hogy oda nem állít embert, hisz a lassú passzokra könnyedén lecsaphat. Nagy Richárdnak megvan a sebessége, ez az NB2-ben nyilvánvalóvá vált, ezeknél a szituációknál viszont gyakran reagált túl lassan.


Sokat elmond egy csapatról, ha kétszer is vezetni tudnak, és egyszer egyenlíteni, mégis kikapnak a végén két góllal. A védekezés körülbelül a vezető góljukig ment, hisz addig a Kisvárda is más tempón játszott, mint utána. A Kaposvár egyébként az első gólja után 3, a második után 10 percig tudott csak vezetni.



Látható a tempókülönbség. A csatárok gondolkoznak, és nem a hozzájuk legközelebb állóval akarnak mindenáron kényszerítős koalíciót alkotni. A liga leggyengébb védelmét (43 kapott gól, 8-al több mint mint a kapott gól táblázaton előttük lévő Paksnak) könnyen át lehet verni, a nem éppen technikai tudásáról ismert Protic is simán áthámozta magát a szélső védekezésben gyengén teljesítő Nagy Richárdon.

Tischler Patrik mesterhármast szerzett, ráadásul mindet fejjel. Utoljára a Felcsút mezében, a Kecskemét ellen lőtt hármat a ligában, 2015. május 16-án. Akkor kettőt lábbal, egyet fejjel. Tischler egyébként eddig öt gólt szerzett a Kisvárdában, külön érdekesség, hogy mindegyiket fejjel.
Tischler tehát kezd belelendülni, a Kisvárda vezetőségének pedig úgy tűnik nem kell aggódnia a középcsatár pozíciója miatt, Obradovic és Fernando Viana is remekül mutatkoztak be.

Viana a kaposvári védők gyűrűjében

Milyen benyomást kelt tehát Bódog Kisvárdája? Nehéz ebből a meccsből megmondani. A Kisvárda fölényesen győzött az olyan mutatókban, mint a labdabirtoklás, vagy a passzhatékonyság, viszont ez nem mérvadó a Kaposvár ellen, akik ezekben a statisztikákban rendre alulmaradnak. Még a Debrecen elleni 4-1-es győzelmük során is 59°%-ban a Debreceniek birtokolták a labdát, illetve megnyert párharcokban, és sikeres passzokban is verték a Kaposvárt. Csak gólokban nem.

Nyilván, ha egy csapat öt gólt kap egy meccsen, úgy hogy nincs emberhátrányban, és nem egy nála mérföldekkel jobb csapat az ellenfél, joggal gyanítjuk, hogy nincs teljesen rendben a védelme. A Kaposvár tényleg rengeteg gólt kap. Pogacsics kapust nem marasztalnám el, NB1-es szintű, nem ezzel van baj, sokkal inkább a védelem összetételével. Hegedűs személyében a középső védőpozícióban (Ur és Nagy Tamás a kispadon foglalt helyet, nem jelentős változás ha bármelyikük is játszott volna,), aki lehet, hogy az utóbbi időben egyre többet játszik itt, viszont én védekező középpályásként sokkal több hasznát látom, kreatív játékos, eggyel előrébb játszatnám. A kaposvári nevelés, Hadaró szintén nagyon nem találja a helyét a csapatban, idén csupán a 6. alkalom volt, amikor kezdett. Ez külön rossz teljesítmény, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi szezont végigjátszotta.


Ez az eset jól rávilágít a szervezetlenségre. Sassá védő nélkül fejelhetett remek pozícióból a kapura. Szakály és Yakymiv nem fog senkit, így Tsoukalas emberének kell leválnia, hogy Sassá elől megpróbálja elfejelni a labdát, de ez akkorra már teljesen esélytelen volt. Tiszta gól, ha Pogacsics nem véd hatalmasat.

Összességében lehet, hogy egy fordulatos meccset játszott a Kaposvár, de ettől még nem lettek jobbak. Bódog Tamás pedig igen durván letette a névjegyét a szurkolóknál, egy ilyen látványos meccs után aligha van ember Kisvárdán, aki ne bízna benne.







HONVÉD - ZALAEGERSZEG 2-0

A Zalaegerszegnek két pontrúgás volt a veszte, mint utólag kiderült, Dobos Barna utolsó meccsén. Az általam korábban kritizált szakember jó érzékkel mondott le, mielőtt még a Zalaegerszeg szurkolói oldala elkezdte volna keményebb eszközökkel kritizálni. Helyét Márton Gábor, korábbi 21-szeres válogatott veszi át, aki korábban a Siófok, a Pécs, és a Kaposvár alkalmazásában is állt már. Érdekes választás, a Lipót elleni kupameccs valószínűleg nem fog gondot okozni, kíváncsian várom milyen változásokon megy át a csapat vele a következő fordulóra.

Na de foglalkozzunk a meccsel. A Zalaegerszeg ismételten nem játszott rosszul. Őszintén nem értem, hogy kapnak ők ennyi gólt. Ugyanis konkrétan két pontrúgással adott sakk-mattot nekik a Honvéd, egyébként nem voltak kirívóan rosszak. Igaz, támadásokat nem tudtak kialakítani, az első kaput talált lövésükig 80 perc telt el.


A Zete előtt egy nagy lehetőség adódott, mikor Demjén nagyszerű kirúgása után három a kettővel szemben támadhattak. Ikoba rossz indítása után még vissza tudta szerezni a labdát, ekkorra viszont már búcsút inthettek az emberelőnynek. Ez jellemezte a Zalaegerszeget, pontatlanság, de a mezőny többi részén szépen helytálltak.

Eduvie Ikoba fontos láncszem volt, habár támadásban nem tudott érvényesülni, most nem volt meg a rá jellemző pontosság, nem érezte a játékot, viszont védekezésben az általa kifejelt labdákkal megkönnyítette a védők dolgát. A támadásokban a balszélső Ostrek volt kiemelkedő, első NB1-es meccsét végigjátszotta, az oldalát abszolút uralta, aktívan részt vett a támadások kiépítésében, lövése is volt, illetve a párharcokba is belement.

A Honvédnál egyik Fradi ellen kezdő középhátvéd sem kezdett, Niba és Kálnoki-Kis is a padon ült. Niba mellőztetésének valószínűleg köze lehet a sérüléséhez, Kálnoki-Kis hiányát viszont nem értem, a Fradi ellen meglátásom szerint jól játszott. Mindenesetre szerzett egy gólt, biztos ami biztos. A középhátvéd pozícióban Kamber volt.


Ejtenék egy pár szót Giuseppe Sannino fegyelmezéséről, figyeljen mindenki, mert tanulságos. A múlt meghatároz. Sannino korábban két meccsre el lett tiltva, és korábban is voltak már fegyelmi problémái, így nem csoda ha a játékvezetők egy-egy gesztusát, cselekvését, ami kicsit is súrolja a sportszerűtlenség, esetleg a sértés határát, szankcionálni fogják. Persze nem tudni most miért kapott sárgát Sannino, állítása szerint egy "pacsiért", viszont gondolkozzunk csak, ugye hogy ismerünk ilyen embereket? Ez az embertípus ott van mindenhol, az iskolában, ahol állandóan pofázik tanórán, majd ha a tanár olyankor is rászól, amikor nem ő volt a bűnös, vérig van sértve. A munkahelyen, ahol többször késik a határidőkkel, majd ha legközelebb figyelmeztetni mered, hogy most próbáljon időben elkészülni, kikéri magának, hogy őt itt kritikával illetik. Vagy gondoljunk csak Kim Rasmussenre, a női kézilabda válogatott korábbi szövetségi kapitányára, aki állandóan csak "áldozatként" tekintett magára, akit a bírók kipécéztek maguknak, belegondolva sem abba, hogy természetétől függően tényleg elkövetett valamit. Lehet úgy, hogy észre sem vette. Tehát én úgy vagyok vele, mint mindent, ezt is kezeljük fenntartásokkal.






PAKS-PUSKÁS AKADÉMIA 0-2

És akkor egy gyors átkötés: nyilván Szolnoki Roland is tisztában van azzal, hogy némely embert képes vagyunk előre megítélni, pláne ha futballbírók vagyunk (előfordult, hogy Dombi Tibornak nem fújtak be jogos tizenegyest), éppen ezért el lehet játszani Böde Dániel társaságában egy jó kis esést. Mutatom:



Oké, szóval, Könyves csak magának köszönheti a kiállítását. A mozdulata véleményem szerint megért egy sárgát, viszont az, hogy utána Pintér Csabának nekiugrik teljesen felesleges volt. És a java még csak eztán jött. Szolnoki tette szánalmas. Ez egy hitvány, alávaló dolog, amire értelmes edző nem kér játékosokat. Erre a viselkedésre más nem lehet magyarázat, mint a személyiség. Nem alap, hogy minden futballista gumibohóccá változik, ha egy játékostársa épphogy hozzáér. Ilyet nem tanítanak a futballsuliban (talán a magyarban igen. És, mint sok más dolgon, ezen se segítenek a milliárdok kedves futballkedvelő politikai közeg), ez egy magánakció, amivel az ember lehet hogy a pályán elér valamit, de alapjában véve magát járatja le. Az ilyen engem felháborít, és ezt látják a jó példával amúgy sem elárasztott jövőbeli magyar focisták. Tényleg felháborító. Erre is jó lesz a VAR, amin talán sokan nevetnek, hogy minek ebbe a ligába behozni, de nagyon is kell, az ilyen alávaló tettek miatt mint Szolnoki Rolandé volt.

Pintér játékvezető ebben a pillanatban nézett oda, és azt látta, hogy Böde keze kint, Szolnoki meg épp esik el

Eddig az esetig, a mérkőzés kifejezetten élvezhető volt, a Felcsút a 11.percben vezetést szerzett, a Paksiak ezt követően új fokozatra kapcsoltak, majdnem sikerült gólt is összehozni, Hegedűs kapusnak többször is akadt dolga.

A kettős emberhátrány után már nem volt kérdés a találkozó sorsa, csak az, hogy mikor lövi meg a Felcsút a következő gólját. Végig támadták a második félidőt, többször közel jártak a gólhoz, végül az utolsó percben sikerült megszerezni az újabbat, Vanecek révén.


fotók: pafc.hu/flickr

Osztermájernek nem igazán kell aggódnia vereség miatt, a két eltiltás miatt inkább (Könyves három meccset kapott, ezt túlzásnak tartom, Böde egy meccsen nem lesz ott). A Zalaegerszeg és a Kaposvár elleni győzelmükkel egy kis előnyre tettek szert, viszont ez hamar elfogyhat. Meglátjuk a Hahn-Sajbán Máté páros hogy fog működni a Diósgyőr ellen, izgalmas meccsre van kilátás.



Hamarosan jön az előretekintő, addig is köszönöm a figyelmet.

Péter




















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése