Vonalzóval meccsre járni

"Jobbak voltunk, csak szarabbak"

Egy mezőkövesdi szurkoló (enyhén faltámasztó állapotban) értékelése a meccs után. Nekem erről a bölcsességről elsősorban nem a kövesdi játék jutott eszembe, sokkal inkább a magyar futballélet újraindulása. A tény, hogy Magyarországon 2 hónap után meccset lehetett rendezni nézők előtt egészen elképesztő. A döntő előtt egy héttel nem is mertem volna gondolni, hogy esetleg ott tudok lenni aznap, és tessék. Viszont a szervezés hagyott kívánnivalót maga után. A nagy maszk projekt ott fulladt meg helyben. A büfések nem viselték (számomra teljesen érthetetlen módon), a szekusok is inkább levették hogy tudjanak beszélgetni. A táborok tagjai amilyen gyorsan csak lehetett, egyesültek (inkább álltak, egyesével)

Lehet, hogy tízezren lehettünk kint a Puskásban a drága MLSZ, de legfőképp a drága kormányunknak köszönhetően, de a meccs után, összehasonlítva magunkat más országokkal, ez jut eszembe nekem is: Jobbak voltunk, csak szarabbak.

Na de térjünk vissza szerda délutánra. A szokásos meccsnapi rutinomat a maszk, és kézfertőtlenítő borította fel, illetve a gondolat, ahogy egymás hegyén hátán lesznek az emberek, nem törődve semmiféle előírással. Szerencsére ez nem történt meg, a táborokon kívül a stadion többi része figyelt a távolságokra. Fogjuk rá. De persze, nem kell meccsre menni, ha ez zavart okoz.

A meccsrejáró cimbik újra előkerültek, persze csak tisztes távolságból köszöntve egymást. A Stefánián sétálva semmiképp sem az jutott eszembe, hogy itt ma futballünnep lesz. Többen jöttek a stadion irányából mint felé, ilyen nem szokott előfordulni meccsnapokon.

A VIP parkolóba épp Bozó Zoltán, a Honvéd féltulajdonosának autója kanyarodott be. A szurkolók szívélyesen üdvözölték Bozót, aki széles mosolygással adta tudtukra, hogy ő is örül a találkozásnak. Én inkább sietősre vettem, a tulajdonos úr sofőrjét ugyanis láthatólag nem nagyon érdekelte hogy épp a bejárat előtt sétálok el.

A beléptetésnél a biztonságiakon volt maszk és kesztyű is, minden simán zajlott. Miután túlestem a tapizáson eltettem irataim, majd felnéztem, és ez a látvány fogadott:

A látvány, amire még hónapokig nem számítottam. Bejutottam! Bent vagyok! Alig pár lépcső választ el a futballtól.

Az egész helyzet filmbeillő volt, alig ültek páran a lelátón, és a folyosókon se volt nagyobb a tömeg. A hangszórókból egy annyira nem is borzalmas Vén Európa feldolgozás szólt angolul. Biztos ami biztos állva maradtam. A Puskás Aréna magával ránt, mint mindegyik nagy stadion, ez is plusz adrenalinnal tölti fel a játékosokat, és a szurkolókat is. Imádom.

Pisont István a kezdőkörben

 A kövesdiek között ültem, de itt is akadtak persze Honvéd szurkolók. Mögöttem egy nagypapa és az unokája fogadást kötöttek, hogy ki nyer.

Egyre többen jöttek, kezdett megtelni az aréna. A kövesdi tábor teljes harckészültségben, abszolút mértékben átérezve a meccs súlyát érkezett. Bizakodóak voltak, és ez nem csoda. Akármilyen furcsa kimondani, a Mezőkövesd volt a találkozó esélyese. A Honvédnak kevés esélyt adtam, látva az MTK elleni két meccset. Túlzás lenne azt mondani, hogy teljesen rám cáfoltak, és kimagasló játékot nyújtottak, de nyertek, és ez meglepett.

Az ultrák, mint ahogy a világ vezető sportlapjai is megírták, egyáltalán nem tartottak semmilyen távolságot. Az MLSZ jelezte is, hogy a klubok számítsanak e miatt büntetésre. Viszont ha már itt tartunk, az MLSZ mit is tett pontosan ennek elkerüléséért? Semmit. Bárhova lehetett ülni, nem számított semmit hogy online hova vetted a jegyed, a székek nem voltak lezárva, mint Diósgyőrben például, a stadionban szabadon lehetett mászkálni. Ráadásul a távolságtartás nem is szabályként, hanem ajánlásként lett feltüntetve. Nem veszek a védelmembe senkit, viszont kérdem, ilyen körülmények mellett csodálkozik a szövetség hogy nem sikerült betartatni a szabályokat az ultrákkal?

És pacsizni szabadott volna meccs után?

A meccs nem volt színvonalas, de cserébe bőven hozott izgalmakat és fordulatokat. A kövesdi táborból egy fószer borzolta a kedélyeket, aki rendszeresen megpróbált befutni a pályára, (kétszer eljutott a sötétzöld zónáig) de a biztonságiak helyükön voltak. Ahogy elnéztem, a Honvéd táborra nem volt igaz ez a kalandvágy.

A díjkiosztóra ennyien maradtak

Minden Kövesd szurkoló nagy csalódottságot érzett az elveszített kupadöntő után. Nem gyakori az, hogy egy 16 ezres város első alkalommal eljut a kupadöntőig, ahol 1 góllal kikap, erre a szurkolók csalódottságukban ott hagyják őket az ezüstérem kiosztása előtt. De a magyar futball mindig is tele volt csodákkal.

A nagypapa kiperkálta az ezrest a lázadó unokának. A díjkiosztó végére már senki nem maradt a szektorban, csupán egy fickó aki mindent lekamerázott a telefonjával, amit csak látott. Ha nyolcszor nem szerepelek a videóban a létező minden szögből bemutatva, egyszer sem.

A kövesdieket összeterelték, és rendőri kísérettel vitték őket a buszukhoz (itt sejtem nem adott a másfél méteres távolság)

A magyar futball hivatalosan is újra nyitva. Járjatok meccsre. De legyen nálatok maszk.